Jött a halál árnyat szült
sírok csendje hegedült
Megcsillant egy kis csontváz
csókja méz volt,méz biz ám
Jött a tündér szép szárnyakkal
arca hintve hazugsággal
megcsókolván térdre hulltam
szerelmemtől elbujdostam
Tarisznyámat tűzre vetem
vándorbotom elégetem
álmaimat,bánatomat
keszkenődbe beleteszem
Jön a halál megcsókolt
az ördögnek udvarolt
kakastaréj,vaskalap
vigadjunk míg süt a nap
Eltáncolom életem, tenyerem
csizmámhoz verem,fájj csak élet
napra nap,sírok csendje nyiss utat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése