Összes oldalmegjelenítés

2010. július 11., vasárnap

A halál-Korponai István

Befogad az idegen reszketés
Dühöng a sorskör magába
Mondanám de elakadok
Mint szerelmes
Zokogása.
Ments el legyek szobor
Csonthéjas téli éjszakában
Soha már közös álom
Esély volt csak élethosszig tartó
Démoni vágyra
Begombol a fagy magába
Rábízza
Sorsom álmaim a csillagokkal
Mocskos ködös, földön
Túli éjszakára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése