Az elmúlt idő törvénye
sodorja, emészti bimbós
viruló életem képeit.
Látható napfény
tapintható rezgés
a lét,villanó játék
a teremtés küszöbén.
Kaput nyit újra
elsorvadt ösztönöm
önmagam felé,hogy a
forró magmában elégve
megszülethessen a lelkem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése